... múzeumi mindennapokról mindenkinek

2011. június 24., péntek

élni jó

bár úgy tűnhet, hogy hanyagolom a blogírást, valójában csak NAGYON dolgozom, vidéken, konkrétan az Őrségben, és bár lehetne tévét látni és internetet használni, annyira nem volt erre igényem az elmúlt napokban. az őrségi néprajzi kutatásról majd mesélek, most mindenesetre gyorsan megünneplünk egy baráti frigyet, addig is mindenki vigyázzon magára, különös tekintettel az év legrövidebb éjszakáján ( ma lesz ez pontosan), mert ilyenkor BÁRMI megtörténhet. szóval jobb az óvatosság. :)

2011. június 17., péntek

az úgy volt

 ...hogy szerdán felkerekedtünk és elmentünk Veszprémbe. Merthogy jó esély mutatkozik arra (a 13 évvel ezelőtti szándékot követően) hogy most valóban el is készül Veszprém és Zala megye népművészeti monográfiája. Ez természetesen tenger munka, hasonlóan sok pénz, hogy csak a leglényegesebb hozzávalókat említsem. A cél, hogy 2012. ünnepi könyvhetére már el is készüljön. Az erről szóló munkakonferencián egyáltalán nem fotóztam, viszont a város szép. Hogy mondjak valami egészen újat. :) Az első kép, bár nem látszik rajta, a korok találkozásáról szól, a második kép a konferencia helyszínén a MOSDÓ ABLAKÁBÓL készült.

2011. június 16., csütörtök

múzeumok éjszakája megint

ezúttal a YouTube-on. Szerintem kedves. Már csak kettőt kell aludni, hogy elkészüljenek az új fotók a mostani éjszakán. Holnap pedig, hogy jobban menjen az idő, esetleg elmesélem, mi volt a veszprémi népművészeti konferencián.
:)

2011. június 14., kedd

van az úgy

hogy egyszerűbb nem írni.
ennek ellenére nem érdemes elhallgatni, hogy most hétvégén lesz vidéken a Múzeumok éjszakája, amire érdemes ellátogatni, nyilvánvalóan csillagfényes nyári éjszaka lesz, kedves programokkal, pohár borral máris elviselhetőbb az élet. hát de nem?
(Mivel ebben a formában ezek a plakátok nem olvashatók, klikkelni kell, hogy megnőjenek és kiderüljön az összes titok.)

2011. június 8., szerda

terjeszkedés

Újabb öröm: a Göcseji Falumúzeum mostantól a skanzen.lap.hu-n is elérhető.

2011. június 7., kedd

múzeum, ego

hogy mik vannak...

 hiába, ez már a XXI. század.

nehéz idők

Nemrég hallottam egy interjúban a megállapítást, hogy mindenkinek a maga kora a nehéz/gyors, és a saját életvilága sokkal (köb) felpörgetettebb, mint bármelyik megelőző; például már egy reformkori tárcában is így írt a szerző: "mai rohanó világunkban" ... Nos, ez a mostani idő se' gyenge szerintem. Mindez erről a nem vidám cikkről jutott eszembe, bár alapvetően nem akartam itten keseregni, vagy, Béres Kati kolléganőm szavával élve "sivalkodni".
:)

2011. június 3., péntek

néprajzosnak lenni

Napok óta egy korábbi néprajzi-építészeti gyűjtés dokumentumaiban próbálok rendet vágni, és tépem a hajam  nagyon tanulságos. Egyrészt helyenként emlékeztet a saját egyetemi éveimre és munkáimra, másrészt meg olykor valóban szórakoztató olvasni az elkészült interjúkat. Két részletet emelek ki (ne felejtsük, életmód-, ÉS építészetkutatásról van szó falvakban, ahol a lelkes gyűjtő reményei szerint tapintható a múlt, és minden kiderül okokról, következményekről a témán belül). Nos.
"Mióta él itt?
Hát igazából most már úgy 20 napja.(...)
Hogy hozta meg a döntést, hogy ide szeretne jönni?
Hát ennek nagyon speciális oka van. Nagyon szívesen elmondanám, de ahhoz legalább 2 napot kellene, hogy itt üljetek.Röviden nem tudom elmondani. Mert sok mindent félreértenétek, ha nem ismeritek az egészet alapjaiban véve."
Szóval, néprajzosnak lenni jó, csak nem mindig egyszerű.
:)

2011. június 1., szerda

plakát

elfelejtettem, hogy már a birtokomban van a vasárnapi randevú remek plakátja is, úgyhogy most ezt is közzéteszem annak reményében, hogy 1. sokaknak tetszik rajtam kívül is, 2. sokan eljönnek, 3. jó idő lesz.

állandó funkció, változó eszközök

Nem friss, de érdekes ez a Fejős Zoltánnal készült interjú:
"Hagyományosan a múzeum hármas funkciója: gyűjt, feldolgoz, közrebocsát. Az utóbbi, hagyományos értelmezésben úgy néz ki, hogy az elméleti tudást, a szaktudást - persze a tárgyak nyelvén - elmagyarázunk a közönségnek. Manapság azt tapasztalja az ember, hogy önmagában a közvetítésnek a módja, az, ahogyan közlünk valamit, a dolog értelmezéséhez is hozzá tartozik. Így már eleve felértékelődik a közvetítő eszközök és mechanizmusok szerepe. Ugyanakkor a mai életünk tényleg a vizualitás jegyében zajlik. Mára olyan hihetetlenül megváltozott az ember vizuális ingerküszöbe, hogy ebben a hagyományos múzeumi technikák szinte érvényüket vesztik.

Ez nagyon ellentmondásos viszony, mert lehet azt is mondani, hogy szalad a múzeum a mai tömegkommunikációs, meg látványipar után, és értelemszerűen ezt soha nem tudja elérni. De hát nem erről van szó, hanem arról, hogy egy nagyon általános változáshoz kell alkalmazkodnia. A múzeumnak persze megvannak a saját eszközei, meg az a plusz tartalma, amivel a saját különálló útját tudja járni. De az kétségtelen, hogy a múzeumokban sok szinten megmutatkozik a mai vizualitás hatása, az új vizuális világ számtalan problémája. Átalakult az emberek mindennapi észlelési módja. S ebben a múzeumok eszköz szerepet is játszanak, másrészt alkalmazkodnak ehhez a változáshoz."