Végezetül pedig egy idézet, magától az etnográfustól, amely a "Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése" című, 1914-ben, Kaposvárott megjelent könyvének előszavában olvasható:
„Ha a munka egyben-másban esetleg nem sikerült a kívánt mértékben, megnyugtat egyrészről az a tudat, hogy maga a néprajzi anyag, amelyet nagy nehézséggel összehordtam, soha el nem muló, sőt, folyton fokozódó értékü; másrészt pedig, hogy Göcsej és Hetés néprajzi ismertetésével a magyarságnak rendkívül fontos, kiválóan figyelemre méltó szellemi hagyatékát mentettem meg, mely különben túlnyomó részben örökre elveszett volna.”
1914. március 1.
Gönczi Ferenc sokkal jelentősebb tevékenységet végzett, mint azt gondolnánk. Tevékenysége nem kellően nagyra értékelt. A méltatások és a tényközlések is felületesek. A megye központi múzeumát, a földrajzi és néprajzi tájat jelentő Göcsejről helyesebb lenne róla elnevezni. Ez a minimum, ami Gönczinek jár.
VálaszTörlésSzóládi József író, szerkesztő