alig múlt el néhány nap, és visszatért a nyár - mondjuk a hétvégi búcsú speciel pont az esős évszakra esett, így aztán a remélt tömeg nem érkezett meg. de, és ez jó hír, a rendkívül hideg és nyomasztó idő ellenére akadtak,akik nem hagyták ki a rendezvényt. képes beszámoló következik, Horváth Gábor jóvoltából.
ami pedig a kommentekben felmerülő kérdéseket illeti, a napraforgós kép szerintem is jó találat volt (...); a múzeumi gyűjtés pedig pontról pontra úgy zajlik - elképzeléseim szerint - mint bármelyik múzeumban. nincsenek céltalan felhalmozások, hanem célzott kutatások; a meglévő gyűjteményt pedig természetesen kezelik a szakemberek; és amit kapunk, ha indokolt, el is fogadjuk. példa lesz erre néhány nap múlva egy gyümölcsdaráló, amit a falumúzeumnak ajánlott fel egy kedves magánember. mert, mint írta: "akkor lennék boldog, ha (...) ki tudnák állitani ezt a tárgyat, igy meg lehetne mutatni a következő nemzedéknek, hogyan készült az elmúlt évszázadban az almalé (amit most dobozban vesznek le a hipermarket polcáról)." így lesz egy gyümölcsdarálója a skanzennek, és okulhatunk mindannyian, milyen (volt) az önellátó gazdálkodás.
még van egy hónap a nyárból, tegnap értesültem, hogy Keszthelyen pl. 16 múzeum van, aki teheti, szánjon időt idén a szünidőben valami olyanra, amire eddig nem szokott. mert, a Ladánybene zenekarral élve, egészen biztos
van még a világon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése